Előző két havi számunkban bemutattuk Gerjen község építészetileg védendő házait, építményeit.
Most közre adjuk mindazt az építészeti leírást, amelyekkel e gerjeni épületek kiérdemelték megkülönböztetettségüket.

Védett épületek, épületelemek leírása

Kémények: A kémények záró fejezetei a településen jellegzetes, egyedi alkotások. A szerkezet minden esetben a síkból kiugratott egy illetve két téglasorral zárul, amelyre egy részüknél a sarkon felfalazott pilléreket helyeztek. A pillérek fölé gúlaszerűen vagy boltozott formában tettek fedést. Előfordul egyenes záródású kémény is. A régebbi építésű kéményeknél nem található bádogozás a tetősíkkal való metsződésnél, hanem egyszerűen habarccsal kenték körbe.

Füstölők: Az önellátásra berendezkedett paraszti gazdaságok állattartással is foglalkoztak. Az állatokat saját maguk vágták le és dolgozták fel. A húsok tartósítását füstöléssel oldották meg, amelyet külön erre a célra épített füstölőkben végeztek. Ezek négyzetes alaprajzú, egyetlen ajtóval megnyitott építmények. A tetejüket gúlaszerűen falazták fel, amelyet kéménnyel törtek át. A gúla lehet lépcsőzetes és nyerstégla felületű, vagy vakolt simított felületképzésű. A település hagyományos paraszti portáit jól jellemzik a külön álló füstölők.

Tornác oszlopok: Gerjenben jellemző az egyszerű, súlyos oszlopfővel ellátott, vaskos építésű tornácoszlop és a tornác fa födémszerkezetének megmutatása. Ezek együttesen a tornácnak délies hatást kölcsönöznek. Megtalálható még a más falvakra oly jellemző, karcsú, esztergált faoszlop is, itt kiegészítve hajlított könyökfával. Időben későbbi az előre gyártott beton tornácoszlop, amely vastagságával furcsa bizonytalanságot kelt. A máshol szokásosnál szélesebb tornácokat falazott mellvéd határolja.

Kerítések: A kerítés Gerjenben az utcakép jelentős eleme. A kapuk melletti oszlopok vaskosak, és a kerítés síkja fölé emelkednek. Jellemzően fedkővel záródnak, amelyeket gúla formájúra, és sok esetben gombosra képeztek ki. Az oszlopok fejezeteit idomtéglával falazott motívumokkal díszítették. A gazdagabb porták tulajdonosai kovácsoltvas kerítéselemeket illesztettek  a falazott pillérek közé, amellyel elveszett a kerítések tömör zártsága. Előfordul, hogy a kerítés előre gyártott beton kerítéselemekből készült. A beton oszlopok kisebbek, a kor díszítő kultúráját őrzik.

Épületek: A hagyományos falusi lakóépületek jellemző oldalhatáros beépítési módja esetében az épületek az utcára merőleges gerincű nyeregtetővel épültek, amelyet számos alkalommal túlnyúló oromszegéllyel alakítottak ki. A szélső cserépsort deszkázat zárja. Az oromfal díszes kivitelű, hangsúlyos elemként jelennek meg rajta az ablakok, a tornácot lezáró ajtó, valamint a padláskiszellőzők. Ezek sok esetben vakolatkeretezést kapnak. A homlokzatot vízszintesen párkányzat tagolja.
Az Alföld közelsége és az ottani településekkel való állandó kapcsolat hatott a helyi építészeti formákra, anyaghasználatra is. A napsugár motívumos oromfallal épített lakóépületek elszórtan helyezkednek el a község lakott területén. A deszkázatból kialakított motívum alatt függőlegesen majd a felső harmadban sugaras elrendezésű faelemek találhatók. Az épületek kivétel nélkül túlnyúló oromszegéllyel épültek.

Kontyolt tetős házak. A hagyományos oldalhatárra helyezett lakóépületek egy részénél városi hatásra az utcai homlokzatot megmagasították egy attikafallal, amelyre ráfuttatták a kontyolt tetőt. A falmagasítás kivétel nélkül pala vagy cserépfedés kapott. A homlokzatok egyik érdekessége, hogy az utca felől a párkányzat alatt közvetlenül kör alakú padlásszellőzőket is elhelyeztek, amelyek esetenként díszes kivitelűek.
A fésűs beépítésű lakóházak egyik csoportjában a gazdagon díszített utcai homlokzat oromfalban végződik, amelyet a tető síkja fölé falaztak, macskalépcsős kialakítással. A nyerstégla keretezésű falmagasítás határozott kontúrt ad az épületnek.

Hajlított ház. A település lakóépületi típusainak egyik következő állomása az a ház, amelyet a hagyományosan fésűs, azaz oldalhatáron álló, többnyire tornácos lakóépületből fejlesztettek tovább. Ezt az épületet az utcafronti telekhatár mentén bővítettél L alakban az eredeti épületszárnyra merőlegesen. Az udvar felől a toldalék oromfallal záródik, amely nagyon gyakran macskalépcsős kialakítású. Ez a típus magában hordozza az egymás melletti telkek esetében a zártsorúsodó beépítés kialakítását, amelynek egyik alapfeltétele, hogy az udvari oromfalra ne nyissanak nyílást. Az épületek utcai homlokzatát a városias lakóházakról kölcsönzött minták alapján díszítették.

Városias lakóház. A középületeken illetve a lakóépületek közül a módosabb gazdák, tisztviselők lakóházain a hagyományos falusi környezettől eltérő, városias jegyeket láthatunk. Jellemző rájuk, hogy a földszintes házak utcával párhuzamos gerinccel létesültek közvetlenül az utcai telekhatáron. Homlokzataik többnyire szimmetrikusak, ablakaikat vakolatkeretezések szegélyezik. A homlokzat festésénél már nem csak a fehér, hanem az eklektikus városi épületeken alkalmazott színek is megjelennek. Sarok épület esetén a sarokhelyzetet jól használják ki és hangsúlyosabbá teszik a homlokzatot ezeken a pontokon. Példáik a beépítési módok fejlődéstörténetének 19. század végi, 20. század eleji állomásai, amelyek a falu településképének alkotó elemévé váltak.

"Paraszt, barokk" oromzatok: A paraszt barokknak nevezett épülettípus az oromfal kialakításában ragadható meg igazán. A tető síkja fölé magasodó oromfalak íves, többször törtvonalas kialakításúak. A barokk stílusban alkalmazott íves, lágy vonalvezetés alkalmazása falusi környezetben a település karakterének egyik érdekessége. A homlokzat vakolatkeretezéses nyílásai fölött az oromfalon is vakolatdíszek találhatók. A dupla padlásszellőző nyílást is hangsúlyos módon készítették el.

Utcakép: Gerjen szabályos, tervezett hálós utcarendszerében helyezkednek el a magyar falvakra jellemző oldalhatáron álló egytraktusos lakóházak. Az épületek az utcafrontra merőleges gerincű nyeregtetővel létesültek, amely megadja az utca ritmusát. A közterületen ültetett fák szinte teljes egészében eltakarják az épületeket. A magasan vezetett légkábelek rontják a település megjelenését, éppen ezért ezeket földkábelre kellene cserélni.

 LAP TETEJÉRE